Megélni vagy túlélni Londont

“11-ik nap” Salt Print – Open Award & baby sitting

Klasszul indult a nap! 😉 Most Greenwichben lakom egy barátomnál. Kipróbálom milyen együtt aludni valakivel. Azt hiszem nagyon vágytam már rá: “nem egyedül aludni”. Az is igaz, nem csak úgy együtt aludni valakivel, hanem valaki olyannal, akivel szeretnél együtt aludni.

Mielőtt még bárki, félre, vagy arra érti a dolgot. Jelzem: hiányzik az, hogy családban éljek, olyan emberek között, akik megértenek és “védelmeznek” és támogatnak.
 
Az elmúlt két éjszakám, a barátommal nagyon nagy lépés és megerősítés számomra az önismeret/em/ útján.
 
Megtudtam ki vagyok én most, hogy vagyok az emberi kapcsolatokban.
 
Köszönöm. 🙂
 
Szóval jól indult a nap “versenyeztünk” a londoni dugóban, azaz “rush hour”.
Vonat kontra busz és a leggyorsabb metró. A busz már a startnál elvérzett a vonattal szemben..
 
Majd tíztől Salt Print work shop az egyetemen. 😉 Zseniális, imádatos a sötét kamra, a kézzel fogható dolgok gyakorlata, a kémiai vegyületek a szaga és varázslatos hatása. Imádom a fényérzékenyítés, fixálás minden század másodpercét és miegymást! 🙂
 
Csoda készítőnek egy varázslónak érzem magam ezekben a varázs szobákban a többi varázs társammal.
 
Mennyi dolog ez a hagyományos fotó technika.
 
Ma tanultam még valamit, elengedtem a kedvencem, ezt a varázs csodát, hogy mindenképp ott legyek az ajtó nyitás előtt.. 
Ma egy kis gyermekért mentem, hogy anya helyett haza vigyem. Erős emlékeim támadtak, hányszor vártam, hogy anyukám értem jöjjön és hányszor volt, hogy várnom és várnom kellett, mert nem volt ott időben sem az óvodában, sem a bölcsődében.. itt és most én az ajtó nyitás előtt ott akartam lenni, hogy egy ezred másodpercet se kelljen várni annak a kisgyermeknek.
 
Izgalmas volt várni, hogy mikor nyitják azt a kaput.
 
Ma este végre sikerült elcsendesedni az elmúlt időszak stresszes napjai után. Két gyerkőc és egy torpedó segített ebben engem talán.
 
Ebben a nagy csendben végre elkezdtem magamon dolgozni és a néhány tervezett pályázat közül az egyiket beadni!
 
Csuriba kezek, szurkolás mehet! 😉
 
Jó éjt mindenkinek! 🙂

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!