Ma nagyon elfáradtam. Agyilag.
Kemény ez a sakkozás az élettel. Nem tudom, ti hogy vagytok ezzel???
Ma feladtam a dark room-ot, nem mentem a sötét kamrába, pedig nagyon kellett volna. Már egész jól összeállt a kép, hogy mit, hogyan készítek és van egy vitrolám is bent a suliban! 🙂
Ez a hova a frncba megyek lakni gondolkozás, szétszívja az agyamat.
Hogy lehet, úgy tervezni, bizniszt építeni és kreatívnak lenni, ha nem tudod, hol laksz? Na ezt mondja meg nekem valaki okos, biznisz tanácsadó!
Ma bementem a British Library-ba és egy olcsóbb utat választottam. A 2-ess zónából bebuszoztam. Szuper helyen térítették el (ez gyakran megesik a buszokkal Londonban) a buszomat, egy gyönyörű parkocskánál egy meseszép templommal. Természetes, hogy bementem. Nagyon jó volt nekem. Majd az úton a könyvtár felé haladva egy antikost és egy tükör készítőt találtam, akinek zseniális keretei és tükrei voltak! Innen szeretnék keretet a nagy kiállításomra!
Jut eszembe! Egy kiállítást és egy gong tanfolyamot még le kell szerveznem, míg itt vagyok!
Tehát a British Library-ban volt a találkozom a biznisz coach-csal. Mielőtt találkoztunk bőven volt még időm, mindenre! Leonardo da Vinci kiállítás és miegymás, nagyon klassz dolgok vannak ebben a könyvtárban.
Vasárnapot jelöltem ki magamnak, hogy elmegyek innen. Nem akarok tovább itt maradni, igazából már ezen a héten sem.
Úgy érzem kicsavarnak mint egy citromot és nem értékelik az értékeimet. Nem is kíváncsiak rá.
Le kell feküdnöm, mert hulla vagyok. Szurkoljatok!
Úgy érzem, eleget próbálgattam a londoni élet lehetőségeit, laktam családnál, egy megosztott házban több emberrel, másokkal vagy mással és úgy érzem eljött az ideje, hogy már egyedül lakjak.
Kinéztem egy lakást, olyan ami tetszik, olyan helyen kicsit több mint 600 font, 2400 font biztonsági depozit kell lerakni. Sajnos csak Július 23-tól elérhető.
De azt érzem most már el kell költöznöm.