Ma megjártam Tolnát, Baranyát…
A sztori:
beköltöztem legújabb “otthonomba” pont egy hete és lett három (zajos) gyerekem és egy mérhetetlen nagy nyugalmam, biztonság érzetből kifolyólag. Amit már most tudom mélyen belül, hogy nem fog sokáig tartani. Érezem, hogy megy át a tanítás és ennek nem kell sok idő, hogy átmenjen. Na de! Pészah van és a vendég szoba kell a vendégeknek így eredetileg spórolás miatt úgy döntöttem “elcsövezek a UK-ben” elmegyek Brighton-ba a tengerhez, mert hát kérem szépen egy nagy szigeten vagyok én a szigetek és a vizek imádója és “sosem” megyek a tengerhez.. gondoltam ez majd nekem nagyon jó lesz. Megnéztem a vonatjegyet (picit drága), de ez helyi viszonylatban nem mondható annak… majd kikérdeztem a helyről egyik osztálytársam, aki ott él, de sajnos húsvétra pont a szüleihez megy… Majd a hostelek jöttek és a “szoba reggelivel” hirdetések. “jó áron” volt ágy 6 vagy 18 fős hostel szobákban, és drágábban de még elfogadható áron kiadó szobák is akadtak.
Sokat gondolkodtam, számolgattam. Ugyebár pénz spórolás volt a téma… majd az ár elkezdte megközelíteni a Budapestre utazás költségeit..
Itt vagyok.
Ragyogok! 🙂
Elfáradtam, körbe jártam Budapestet kb. ugyanazzal a módszerrel, amivel Londonban is nyomulok.
Lejártam a lábam a hátizsákommal (most úgy ide írtam volna, hogy backpack-kemmel), a 4-én megsérült bokám sajnos még nem egészséges. Elkezdtem aggódni, ezért az egyik volt ami focsis pajtásomat felhívtam (még tegnap), aki mentős (is) és ért egy két dologhoz.. filozofálás lett belőle a londoni mindenféleségről, de a végén megállapítottuk, amit gondoltam magamban: szalag sérülés, pihentetés jegelés.. (ez az, amit Londonban nem tehet meg az ember..)
Majd ma – JUBILEUMRA – hazarepültem és a londoni über kemény víztől porzó száraz bőrömre, csoda krémet vadásztam Lőrincen az Üllői út 400.-zal szemben lévő Árinka Patikában. Az általuk készített kézkrém a tuti! Ajánlom mindenkinek!
Szóval a TRIP:
8:40 helyett 10:00 indulás Luton Airport
13:15 Budapest Ferihegy
200-as busz az első kőhídig, majd rájövés, rossz helyen szálltam le, sebaj! 93-as busz elvisz a lőrinci patikához, fél óránkét jár ugyan.. de ragyog a nap!!:) Majd a kövi busz még egy 200-as, sofőr azt mondja megáll a kövi kő hídnál is, ami közelebb van a célhoz..
Második kőhíd és az ottani buszmegálló.. 93-as jön 🙂 éppen.. ami, egy megállónyira tesz le, 36-os jön ő épp megáll a patikával szemben.
Krém (kettő, mert tuti ami tuti) nálam. Kérdezősködés, hol vehetek jegyet. Megállóban látom 36-os elvinne a lőrinci vasút állomáshoz, onnan nyugati és majd meglátjuk hogyan tovább.. de! 50-es villamos jön, felszállok és adok egy esélyt a lemerült aksinak, hogy a térképen megmutassa, hogy jutok most haza.. ő is a vonatot mondja leggyorsabbnak.. csak 1 óra 8 perc, Kispest vasút állomástól, ami nem messze van, ha épp itt leszállok.. majd sétálok és ott a vasút állomás:
nincs hely ahol jegyet vegyek, 315 HUF van velem. Majd egy kedves Jani segít nekem, kitalálni, mikor jön a vonat, mennyibe kerül ez a táv ma a nyugatiba… 390 HUF ad egy százast és mondja, hogy a kalauztól vehetek jegyet, pár perc múlva itt is lesz a vonat…
Felszállunk filozofálunk.
Nyugati, metró teljes hosszában Újpest-Központig! Egy CSODA! Végre megy a metróóóó!
NA itt elvágom a sztorit, a lényeg, hogy rájöttem, mindenütt jó, de legjobb otthon és ez nekem még a “haza” otthon, Budapest, Hungary!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: