“6. nap” Megélni és túlélni

Kedvesek, 

ma elég sok minden volt. Azt éreztem ma megélem Londont. Sok jó barát vesz körül, régiek és újak, meg nagyon újak. Sok jó, pozitív gondolat. Igazából emiatt (is) kezdtem el írni ezt a blogot. Azért, hogy pozitív, bátorító, előrevivő gondolkodású emberek ösztönző gondolatait szóban, írásban magam felé irányítsam. Sajnos itt Londonban nagyon egyedül érzem magam. Mondhatni, mint egy partra vetett hal próbálok visszajutni a “flow-mba” a vízbe, mely éltető közegem. Itt a nagy szigeten a csrilliós tömegű városban a nagy egyedüllétemben elkezdtem elhinni, hogy a dolgok lehetetlenek. De mikor összetalálkozom a tükörtartókkal és mutatják a saját hit-rendszereiket, fordítják felém mi is az élet számukra, én vagyok az aki dönthet, melyik is igazán az én tükröm. Az ami minidig mindenre nemet mond, az ahol előre lépni lehetetlen, vagy az, aki azt mondja célokat kitűzve és azokkal élve, azokért dolgozva szépen mehetünk tovább.. Az a tükör az enyém, ahol azt látom, ha el is vesztettem valamit, attól még én én vagyok és megyek tovább (mint az amifocsiban, mikor a labda földet ér, de még van három próbálkozás és ha elérted – a sok melóval vagy nagy dobással – a 10 yardost, akkor megy a csapat tovább). Kellenek a 10 yardok és jó olykor, ha az extra pont előtt van akár egy száz yardos passz vagy futás. Minden lehetséges, egy dolog a fontos, hogy mi van a fejünkben! Mi az, amiben hiszünk és azért teszünk! Tenni is kell és akkor az élet adja hozzá a fűszereket..

Ma elég intenzív nap volt, az első tükör a házinénim, aki billenti ki a fenekem a házból az esti e-mail-je szerint kedden reggel 10-kor. Ez a ma éjjeli beszélgetésünk után picit változott: kedden before noon. Szorul a hurok, de úgy érzem ez is javamat szolgálja. A “londoni lakásmaffiáról” majd egy későbbi posztban fogok felszolgálni gondolatokat az aranytálcán.

Vegyük csak sorra, mi történt ma:

• megismerkedtem Pat-tel, akivel az élet nagy kérdéséről vetettünk fel egy szuper témát, amit alig várunk, hogy folytassunk: “az elosztás”, hogy lehet a földön ekkora szakadék “szegény” és “gazdag” emberek között, “ki osztja el azt, ami sok, hogy több legyen a kevéset ‘birtokló’ helyen?”
• Spare Room.com rendezett egy összejövetelt, ahol szobával rendelkező egyedeket és szoba kereső embereket hoznak össze egy “pub”-ban, érdekes tanulság volt. Megérkezésemkor kaptam egy matricát (ruhára ragasztandó) fejléccel: ‘szobát keresek’, melyen fehér alapon kék táblázat volt, ebbe be kellett írnom a keresztnevem, az árat, a helyszínt, hogy mennyiért és hol keresek szobát.. Az első fiatal férfi odalépett hozzám sötétkék alapú matricával (neki szobája volt: 750 font) és miután meglátta az ‘áram’ azonnal hátat fordított és elment. Piacgazdaság, kereslet-kínálat. Kapitalizmus, a pénz beszél a kutya ugat. Még egy nő volt ott szobával: 1150 font, ő éppen a magyar kiköltőző szobatársa szobáját hozta ide.. ezek mellett kb12-15 fő szoba kereső.. Majd a vége előtt öt perccel megkértek, hogy hagyjuk el a helyszínt. Elindultam kifelé, pici pub kultúra megfigyelés után az a korábbi első fiatalember odajött hozzám és adott tanácsokat, hogy keressek szobát, kit és mikor hívjak fel, hogy menjek el az ingyenes kiejtés fejlesztő angolórájára és hogy hol és mikor játszik, teniszt és tollast, ahol én is játszhatok, ha érdekel. Kedves volt. Hála, hála és hála, ma sütött is ezerrel a nap még ezeken felül extrába! 🙂
• Legtürelmesebb barátom itt Londonban megérkezett hozzám és hűen elkísért egy fullos szállodában megszervezett egyetemi továbbtanulással kapcsolatos rendezvényre, amit gyorsan körbefutottam a célzott információk reményében. Firenze, ez a következő tanulmányi kurzus 2021-ben. Szurkoljatok. Engem nagyon feldobott a sok információ, amit erről a lehetőségről kaptam.  Most legyen ennyi elég Firenzéről és a művészeti tanulmányok jövőbeni folytatásáról..
• Napsütés Italian Garden, pont ott a hotellel szemben! Gyönyörű napsütés, csend, béke nyugalom. Ezt szerintem szereti mindenki nagyon..
• Utazás, újra metró, megint egy új hely és egy kis eltévedés. Majd ahol a klassz kandallóban ég a tűz, ott a régi barátok sok sok év után összeülnek és megvitatják az élethelyzeteket. Akkor és most is, tehát azóta érzem, hogy nem vagyok egyedül mégsem itt Londonban. Vannak, akik segítenek egy egy pozitív előre vivő szóval és egy egy nagy mosollyal! Megtanulni, engedni, megengedni elfogadni és kérni, ezek a nagy dolgok nekem most a jelenlegi életemben. És az, hogy megtanuljak tanulni a hibáimból, ha valami ismétlődik észrevenni és nem újra belemenni és változtatni, ha újra felmerül ugyan az a helyzet. 
• Az este a régi és az új barátoké volt, minden úgy volt ahogy kellett lennie. A támogató szavak a legfontosabbak és az, hogy elfogadd azokat. Ma este én ezt tanultam meg, köszönöm!

Ui.: nem volt proof reading, szóval ha kusza a szöveg ma, ezer bocsa 😉 elfáradt a harcos mára 🙂 jó éjt és szurkoljatok holnapra, hogy meglegyen a szoba hova is megyek tova! 😉